A Foreign Policy elemzése szerint a 2023 őszétől az Izrael és a Gázai övezet között kibontakozódó háború arra kényszerítette az Egyesült Államokat, hogy átgondolja a közel-keleti stratégiáját.
Az iraki kormány arra készül, hogy lezárja az Egyesült Államok által vezetett biztonsági missziót, lényegében elküldve az országból az amerikai katonákat – írja a Reuters.
Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget azért a két iráni robbanásért, amelyek közel 100 embert öltek meg és rengeteg civilt sebesítettek meg a kermani temetőben szerdán - írja a Reuters. A temetőben éppen megemlékezést tartottak Kászem Szolejmani, a Kudsz alakulat volt parancsnokának halálának négy éves évfordulója alkalmából.
A török hatóságok 189 embert vettek őrizetbe szombaton az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettel való feltételezett kapcsolata miatt egy 37 tartományra kiterjedő, összehangolt műveletben - jelentette be Ali Yerlikaya belügyminiszer.
A kormány nevében a honvédelmi miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek az iraki katonai szerepvállalásról szóló módosító javaslatát – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerdán.
Az Egyesült Államok csütörtökön csapásokat mért az iráni Forradalmi Gárda és „kapcsolt csoportjai” által használt két létesítményre Kelet-Szíriában - jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Európai Unió Külügyi Tanácsa luxembourgi ülésén további egy évvel, 2024. október 31-ig meghosszabbította az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekre, szervezetekre és vállalkozásokra vonatkozó szankcióit.
Megtartotta első közös sajtótájékoztatóját Izrael vészhelyzeti egységkormánya. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Hamász totális felszámolását, a terrorszervezet összes tagjának megölését helyezte kilátásba.
Egy amerikai F-16-os vadászgép csütörtökön lelőtt egy török drónt, miután az az amerikai erők közelében repült Északkelet-Szíriában, fokozva a két legerősebb NATO-szövetséges közötti feszültséget – számolt be róla a Wall Street Journal.
A modern Törökország megszületése óta mutatkozó jelenség az, hogy Ankara lényegében az összes szomszédjával, regionális vetélytársával, de még globális hatalmakkal is képes bármelyik pillanatban ellenségeskedni: katonák Szíriában és Irakban, lelőtt orosz vadászgép, állandó vita Washingtonnal. Cikksorozatunkban megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy miért is van rendkívül komplex helyzetben a feltörekvő nagyhatalom. Az első részben a török-szír kapcsolatok kerülnek górcső alá.
A szíriai polgárháború kisebb-nagyobb megszakításokkal, de több mint 12 éve tart. A törésvonalak számtalanszor változtak, feltűntek és eltűntek csoportok, átalakultak koalíciók, jöttek és mentek frakciók, az ország egyes részei pedig rengetegszer cseréltek gazdát. Az elmúlt néhány évben viszonylagos nyugalom honol az országban. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen megszűntek volna az összecsapások, de a harcok intenzitása már inkább csak szórványos és kisebb területekre korlátozódik. Basszár el-Asszad látszólag megnyerte a polgárháborút, hiszen újra növekszik a nemzetközi elismertsége, pedig az ország jelentős része felett továbbra sem gyakorol fennhatóságot. Az utóbbi időben három súlyosabb eset is borzolja a kedélyeket, amely jelzi, hogy a helyzet továbbra is nagyon feszült, a polgárháborúnak még egyáltalán nincs vége.
A nigeri védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy 17 katonájuk halt meg egy előző napi rajtaütés során a Burkina Fasóval határos délnyugati régióban.
2019-ben győzelmet hirdettek az Amerika-vezette terroristaellenes koalíció tagjai az Iszlám Állam terrorszervezet felett. Hiába telt el négy év, a terrorszervezet felemelkedése újra reális félelem a Közel-Keleten. A probléma megoldásához lépnie kellene a nyugati hatalmaknak, azonban a legtöbben eltolnák maguktól a kérdést - írja a Council on Foreign Relations amerikai agytröszt.
Egy belga bíróság kedden hat férfit gyilkosságban és gyilkossági kísérletben, őket és további két férfit terroristacsoporthoz való tartozásban talált bűnösnek a 32 ember halálát és 340 ember sérülését okozó 2016-os brüsszeli iszlamista terrortámadások elkövetőinek perében.
Afganisztán nehéz helyzetben van a nemzetközi elismertséget illetően, a 2021-es tálib hatalomátvételt követően máig egyetlen ország sem ismerte el az új vezetést. Ráadásul a politikai elszigeteltség mellett gazdasági nehézségekkel is meg kell küzdeniük, szükséges a nemzetközi tőke bevonása az országba. Most Indonéziába és Malajziába látogat tálib delegáció, aminek a célja, hogy javítsa a kabuli vezetés megítélését - írja a Nikkei Asia.
Az amerikai erők dróntámadásban megölték az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai vezetőjét, Uszama al-Muhádzsirt - jelentette be vasárnap az Egyesült Államok közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító Középső Parancsnokság (Centcom).
Az Egyesült Államok megelégelte, hogy az orosz légierő vadászgépei folyamatosan incidensekbe keverednek az USA repülőivel a Közel-Keleten. F-22-es gépek a légtér biztosításáért érkeznek a térségbe - írja a DefenseOne.